Termékleírást és termékképet AI-val is készíthetsz, de 2026. augusztus 2. óta az AI-generált tartalomra az uniós AI Act átláthatósági szabályai is vonatkoznak. Az AI-val írt termékleírást a legtöbb esetben nem kell láthatóan jelölnöd, a valóságosnak tűnő AI-képet viszont igen, ha megtévesztő benyomást kelthet a termékről, vagy élethű, AI-val generált embert mutat. A Google Merchant Center ettől függetlenül minden AI-val írt címet és leírást külön mezőben kér, az AI-képben pedig meg kell maradnia a metaadatnak. A pontosságért mindig a webshop felel, a tisztán gépi szövegen pedig jó eséllyel senkinek nincs szerzői joga.
Mit ír elő az AI Act az AI-generált tartalomról?
Az AI Act (magyarul MI-rendelet) hivatalosan az (EU) 2024/1689 rendelet. Az 50. cikke határozza meg, mikor kell jelezni, hogy egy tartalom vagy egy beszélgetőpartner mesterséges. A kötelezettségek két szereplőt terhelnek. A szolgáltató (provider) az AI-rendszert fejleszti, és a saját neve alatt forgalmazza; az alkalmazó (deployer) a szakmai tevékenysége során használja.
| Rendelkezés | Mit ír elő? | Kit terhel? | Mit jelent a webshopnak? |
|---|---|---|---|
| 50. cikk (1) bekezdés | Aki AI-rendszerrel kommunikál, tudnia kell, hogy géppel beszél | szolgáltató | Ha AI-chat válaszol a vásárlóknak, már az első üzenetből derüljön ki, hogy gép |
| 50. cikk (2) bekezdés | A generált szöveg, kép, hang és videó géppel olvasható jelölést kap | szolgáltató | Nincs saját teendőd, de a jelölést ne töröld |
| 50. cikk (4) bekezdés, első albekezdés | A deepfake-et (megtévesztően valóságos AI-képet, -hangot, -videót) jelölni kell | alkalmazó | A jelölés a webshop dolga, lásd lent |
| 50. cikk (4) bekezdés, második albekezdés | A közérdekű ügyekről tájékoztató AI-szöveget jelölni kell, kivéve, ha ember felülvizsgálta, és valaki szerkesztői felelősséget visel | alkalmazó | Termékleírásnál ritkán, blogcikknél gyakrabban kell, lásd lent |
Ha ChatGPT-vel írsz leírást vagy Midjourney-vel készítesz képet, a webshopod alkalmazó. Az MI Piacfelügyeleti Hatóság tájékoztatója szerint szolgáltatóvá válhatsz, ha egy AI-rendszert a saját neved vagy védjegyed alatt üzemeltetsz, jelentősen módosítasz, vagy az eredeti rendeltetésétől eltérő célra használsz. Ha a tartalmat ügynökség készíti, és nem te döntesz az AI használatáról, a Bizottság iránymutatása szerint az ügynökség az alkalmazó, a fogyasztóvédelmi felelősség viszont nálad marad.
Mikortól kötelező, és mekkora a bírság?
Az 50. cikk 2026. augusztus 2-tól alkalmazandó (113. cikk). A 2026. július 24-én megjelent (EU) 2026/1744 rendelet, az úgynevezett digitális omnibusz, az 50. cikkben egyetlen haladékot adott: a 2026. augusztus 2. előtt forgalomba hozott generatív AI-rendszerek szolgáltatóinak 2026. december 2-ig kell bevezetniük a géppel olvasható jelölést (a 111. cikk új (4) bekezdése). Az alkalmazók kötelezettségei nem csúsztak.
A Bizottság 2026. július 20-i iránymutatása szerint a 2026. augusztus 2. előtt generált deepfake-eket nem kell utólag jelölni. A közérdekű szövegnél a közzététel napja számít: ami korábban készült, de csak ezután jelenik meg, azt jelölni kell.
Az 50. cikk megsértéséért a bírság legfeljebb 15 millió euró vagy az előző pénzügyi év teljes világpiaci árbevételének 3%-a lehet, a kettő közül a magasabb; kkv-nál a kettő közül az alacsonyabb (99. cikk (4) és (6) bekezdés). Magyarországon a betartást az MI Piacfelügyeleti Hatóság ellenőrzi; a hazai végrehajtásról a 2025. évi LXXV. törvény szól. A hatóság tájékoztatója a felső határt 5,7 milliárd forintban adja meg.
Kell-e jelölni az AI-val írt termékleírást?
Az AI Act szerint többnyire nem. A szövegre vonatkozó kötelezettség csak azt a szöveget érinti, amelyet „a nyilvánosság közérdekű ügyekről való tájékoztatása céljából” tesznek közzé (50. cikk (4) bekezdés). A Bizottság iránymutatása a cégek hirdetéseit és termékleírásait kifejezetten a kötelezettségen kívül eső példák között említi.
A példában van egy zárójeles kivétel: az egészségre, a fogyasztói biztonságra és a fenntarthatóságra vonatkozó állítások. Ha az AI azt írja, hogy a matrac „allergiásoknak is biztonságos”, vagy hogy a termék „környezetbarát”, a szöveg már a kötelezettség alá eshet. A webshop blogja még könnyebben a kötelezettség alá kerül: az iránymutatás szerint egy diéták egészségügyi hatásairól szóló, részben AI-val írt életmódcikket jelölni kell, ha ember nem vizsgálta felül.
A jelölés akkor hagyható el, ha két feltétel együtt teljesül: a szöveget ember érdemben felülvizsgálta, és egy természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel a közzétételért. Az iránymutatás szerint a felülvizsgálatot a témához értő ember végzi, a tényellenőrzés a minimum, a helyesírás-ellenőrzés vagy a futólagos jóváhagyás nem elég. A felelős neve és elérhetősége legyen nyilvános, például az ÁSZF-ben vagy az impresszumban. Ha a jóváhagyás után még AI-val átírod a szöveget, a kivétel elvész.
Mikor számít deepfake-nek az AI-termékkép?
Az AI Act szerint a deepfake olyan AI-val generált vagy manipulált kép-, hang- vagy videotartalom, amely „hasonlít létező személyekre, tárgyakra, helyekre, entitásokra vagy eseményekre, és amely egy személy számára megtévesztő módon autentikusnak vagy valóságosnak tűnne” (3. cikk 60. pont). Az iránymutatás szerint a tárgyak közé a fogyasztási cikkek is beletartoznak, a személyek közé pedig a valószerű, AI-val generált avatárok is. A jelölés az alkalmazó, jellemzően a webshop dolga.
A gyakori esetek a Bizottság példái alapján:
| Kép | Deepfake? | Mit tegyél? |
|---|---|---|
| Színkorrekció, kivágás, átméretezés, háttér eltávolítása | nem | nincs teendő |
| Valódi termékfotó AI-val generált háttér előtt (kerti bútor egy generált teraszon), ha a terméket hűen mutatja | jellemzően nem | a metaadatot hagyd a fájlban |
| AI-kép, amely a terméket szebbnek, nagyobbnak vagy jobb minőségűnek mutatja a valóságosnál | igen | ne használd: a jelölés nem teszi jogszerűvé a megtévesztést |
| Élethű, AI-val generált ember viseli vagy használja a terméket (gyapjúsapka egy generált fotómodellen) | valószínűleg igen | jól látható jelölés a képen |
| Teljesen AI-val generált, valószerű fotó, amely hűen mutatja a terméket | szürke zóna | jelöld, vagy használj valódi fotót |
| Nyilvánvalóan rajzolt illusztráció | nem, nem hat valódi fotónak | nincs teendő |
A jelölésnek jól láthatónak kell lennie, legkésőbb akkor, amikor a vásárló először találkozik a képpel (50. cikk (5) bekezdés). Az iránymutatás szerint az alkalmazó nem hivatkozhat a szolgáltató géppel olvasható jelölésére, mert azt ember nem látja, és a menük mélyére rejtett tájékoztatás sem elég. A hazai hatóság tájékoztatója szerint ez jellemzően jól látható „AI” vagy „MI” felirat vagy vízjel. A Bizottság által 2026. július 8-án megfelelőnek ítélt gyakorlati kódex aláírói nagybetűs „AI” ikont tesznek a tartalomra.
A termékképek Merchant Center-követelményeiről külön cikkben írtunk.
Mit kér a Google és a Meta?
Google Merchant Center. A Google AI-tartalomra vonatkozó súgója a szövegnél szigorúbb az AI Actnél. Minden generatív AI-val írt leírást a structured_description, az AI-val írt címet a structured_title attribútumban kell beküldeni. Mindkettőnek két alattribútuma van: a digital_source_type értéke trained_algorithmic_media, a content pedig maga a szöveg. Szövegfeedben a kettőt kettőspont választja el, a vesszőt vagy kettőspontot tartalmazó szöveg idézőjelbe kerül: trained_algorithmic_media:"Kétoldalas bambusz vágódeszka, folyadékgyűjtő vájattal."
Ha a webshopod feedje nem tudja kiírni ezeket a mezőket, kiegészítő feedben is beküldheted őket. A product_highlight és a product_detail mezőnek nincs AI-jelölésre szolgáló változata; erről a termékkiemelésekről szóló cikkben írtunk.
AI-képnél a Google előírja, hogy a fájl tartalmazza az IPTC DigitalSourceType metaadatot TrainedAlgorithmicMedia értékkel, és a generáló eszköz által beírt értéket (TrainedAlgorithmicMedia, CompositeSynthetic, AlgorithmicMedia) nem szabad törölni. A metaadat tömörítéskor, átméretezéskor vagy exportáláskor elveszhet, ezért a feltöltött fájlt ellenőrizd, ne csak az eredetit.
A feedlove is így dolgozik: az AI-val írt leírást structured_description mezőben, trained_algorithmic_media jelöléssel küldi, a kitöltött tulajdonságok mellé pedig szó szerinti idézetet tesz a bolt saját termékoldaláról.
Meta. A Meta súgója szerint „AI info” címkét kap az a hirdetés, amelynek képét a Meta saját AI-eszköze vagy egy külső AI-eszköz hozta létre, illetve jelentősen módosította. Az átméretezés vagy a színkorrekció ehhez nem elég. A címke a hirdetés hárompontos menüjében („About this ad”), esetenként a szponzorált jelzés mellett látszik, a neve régiónként eltérhet. A Meta saját AI-hirdetéseszközeinek feltételei tiltják a vízjel és a tartalomhitelesítő metaadat eltávolítását, és kimondják, hogy a kimenetért a hirdető felel.
Ha a hirdetésed deepfake-et tartalmaz, a Meta címkéjére önmagában ne hagyatkozz: az iránymutatás szerint a menübe rejtett tájékoztatás nem számít egyértelmű jelölésnek.
Kié az AI-val készült szöveg és kép?
A szerzői jogi törvény (Szjt.) szerint a védelem az alkotást „a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján” illeti meg (1. § (3) bekezdés), a szerzői jog pedig „azt illeti, aki a művet megalkotta” (4. § (1) bekezdés). A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kiadott folyóirat egyik tanulmánya szerint az az irány rajzolódik ki, hogy a pusztán AI által generált tartalom nem kap szerzői jogi védelmet. Ez jogértelmezés, de a következménye már most számít: ha a versenytárs átveszi a tisztán gépi leírásodat, szerzői jogi alapon nehéz fellépni ellene.
Minél több benne az emberi munka (válogatás, átírás, saját tapasztalat), annál jobb az esélyed a védelemre, ezért őrizd meg a vázlatokat és a szerkesztés nyomát.
Az AI-eszköz feltételei nem pótolják a törvényt. Az OpenAI uniós felhasználási feltételei (2026. januári változat) szerint a kimenet a tiéd, és az OpenAI rád ruházza a kimeneten fennálló esetleges jogait, de más felhasználó is kaphat hasonló kimenetet. A Midjourney feltételei (2026. májusi változat) szerint évi 1 millió dollárnál nagyobb árbevételű cégnek Pro vagy Mega előfizetés kell ahhoz, hogy a generált képek az övéi legyenek.
A kép jogi kockázata nem a címkén múlik. Ha az AI-kép más márka logóját vagy felismerhető embert mutat, mások védjegy- vagy személyiségi jogát sértheted: képmást a Ptk. 2:48. §-a szerint csak az érintett hozzájárulásával szabad elkészíteni és felhasználni. Ne adj a promptba versenytárs termékfotóját vagy márkanevét, és valódi emberről ne tölts fel fotót engedély nélkül.
Ki felel, ha az AI téved?
A webshop. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (Fttv.) szerint megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz többek között a termék összetételéről, műszaki jellemzőiről, alkalmasságáról, környezeti jellemzőiről vagy egészségre gyakorolt hatásáról, és ezzel befolyásolhatja a vásárlási döntést (6. § (1) bekezdés). A 9. § szerint az a vállalkozás felel, amelynek a termék eladása közvetlenül érdekében áll, akkor is, ha a kereskedelmi gyakorlatot szerződés alapján más valósítja meg. Az AI vagy az ügynökség hibája is a te felelősséged.
Az AI jellemző hibái egy termékszövegben:
- Kitalált tulajdonság: a bambusz vágódeszka „antibakteriális”, a sapka „nem szúr”, pedig erről sehol nincs adat.
- Feljavított anyag: a horganyzott acélból „rozsdamentes” lesz.
- Általános zöld állítás: „környezetbarát”, „zöld választás”. 2026. szeptember 27. óta feketelistás, ha a vállalkozás nem tudja igazolni az elismerten kiváló környezetvédelmi teljesítményt (Fttv. melléklet 37. pont).
- Gyógyhatás: annak valótlan állítása, hogy a termék betegséget gyógyít, szintén feketelistás (melléklet 17. pont).
- Kitalált vélemény: az AI-val írt, valótlan vásárlói értékelés is tilos (melléklet 35. pont).
A Google is elvárja, hogy a feed egyezzen a termékoldallal; erről a termékattribútumokról szóló cikkben írtunk.
Belső szabályzat: ellenőrzőlista a webshopnak
Egy egyoldalas, írásos AI-szabályzat elég, ha ezeket a pontokat lefedi:
- Eszközlista. Melyik AI-eszközt mire és milyen előfizetéssel használjátok, és mit mondanak a feltételei a kimenet jogairól. Kérdezd meg a szolgáltatót, jelöli-e géppel olvashatóan a kimenetet, és aláírta-e a gyakorlati kódexet.
- Emberi ellenőrzés. Minden AI-szöveget a termékhez értő kolléga tartalmilag ellenőriz, nem csak helyesírásra. Rögzítsd, ki, mikor és mit nézett át, és nevezd meg a felelőst.
- Forrás minden állításhoz. Ami a leírásba kerül, az szerepeljen a gyártói adatlapon, a termékoldalon vagy a csomagoláson. Amit nem találsz meg, az kimarad.
- Tiltott állítások listája. Gyógyhatás, általános zöld állítás, kitalált garancia, kitalált vélemény: ezeket az AI se írhassa le.
- Jelölés. A Google-nek
structured_titleésstructured_description, a deepfake képre látható jelölés, a közérdekű témájú blogcikkre jelölés vagy szerkesztői felelősség. - Metaadat. Az AI-képekben maradjon benne az IPTC
DigitalSourceType, a feltöltött fájlban is. - Képek. Valódi embert csak hozzájárulással mutass, más márka logóját egyáltalán ne, és a termék a képen ne legyen jobb, mint a valóságban.
- Felülvizsgálat. Félévente nézd át a szabályzatot, mert az iránymutatás és a platformok szabályai is változnak.
Nem jogi tanács: ez a cikk általános tájékoztatás a 2026. október végi jogszabályok, a Bizottság iránymutatása és a platformok súgói alapján. Az iránymutatás nem kötelező erejű, a rendelet végső értelmezése az Európai Unió Bíróságáé. Konkrét ügyben kérdezz ügyvédet.